Bihar Termálliget


 

 

A fürdő története

A napjainkra hivatalosan is gyógyvizűként elismert fürdő első medencéje 1927-ben épült az akkori „leventeház” – ma már Nadányi Zoltán Művelődési Központ – kiegészítéseként. Az 1960-70-es években két új medencével bővült a fürdő. A langyos vizű, befelé mélyülő „leventemedence” mellett már egy gyógyvizes ülő- és pihenő medencével, valamint egy gyermekmedencével is gazdagodott strandfürdő kínálata.

1995-ben a strand területe kiegészült az uszoda impozáns épületével, melyben egy 25 méteres forgatott vizű medencével, egy fedett, gyógyvizes ülő- és pihenő medencével, finnrelax szaunával, álló- és fekvőszoláriummal, gyógy- és frissítő masszázzsal várjuk az ideérkezőket.

2001-ben az üzemeltető, azaz a Herpály-Team Építőipari és Szolgáltató Kft. felújítatta az egykori “leventemedencét” és környezetét, új büfé és pénztár is épült a gyógyvíz áldásos hatásait élvezők kényelme érdekében.

Egy 2009-es, az Észak-alföldi Regionális Operatív Program keretében megvalósuló pályázat eredményeként öt új medence épült, jelentősen megváltozott a fürdő környezete, és számos új szolgáltatással gazdagodott a gyógyvizű fürdő. Mindezek hatására kialakult az intézmény új arculata, létrejött gyógyvizet, a szórakozás és a sportolás lehetőségeit egyaránt kínáló Bihar Termálliget.

 

Gyógyvizünk

 
A Bihar Termálliget minősített gyógyvizű fürdő. A közeli Népligetben található az a gyógyvizes kút, melyből a 63 C fokos, védett vízzáró rétegekből származó hévíz folyik, és amelyet a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága 1997-ben nyilvánított gyógyvízzé. Termálvizünk gyógyhatását a Hajdú Bihar megyei Önkormányzat Kenézy Kórház Rendelőintézetének Reumatológiai Osztálya, a DOTE Társadalomorvostani Intézete és a Gróf Tisza István Kórház együttesen elvégzett vizsgálata igazolta. A vizsgálatok alapján az itt találhatónátriumos, hidrogénkarbonátos, metakovasavas gyógyvíz elsősorban degeneratív mozgásszervi betegségek esetén jótékony hatású.

 

Berettyóújfalu

Berettyóújfalu az Alföld keleti részének közepén található, a bihari régió természetes központja, a trianoni döntés után csonkán maradt Bihar vármegye egykori székhelye. A Berettyó folyó partján elhelyezkedő, immáron gyógyvizéről is méltán híres város Debrecentől 40, Nagyváradtól 35 kilométerre van, közúton a 42-es és a 47-es főúton érhető el, a városon keresztülhaladó vasút a Románia felé irányuló nemzetközi tranzitvonal.

Berettyóújfalu története a legősibb időkre nyúlik vissza, erről régészeti leletek sokasága tanúskodik. Közülük az egyik legjelentősebb a herpályi Földvárhalom. Ha Románia felől, a 47-es főúton közelítjük meg Berettyóújfalut, a határában szemünk elé tárul az Árpád-korban épült herpályi monostor romja, mely a háborúk során erősen lepusztult, de a műemlék megmaradt déli tornya ma is impozáns látványt nyújt. Berettyóújfalu a 17. században több évtizedig élvezte a hajdúvárosoknak járó kiváltságokat.

Berettyóújfalu 1920–1940 és 1945–1950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került. Az 1950-es megyerendezés során Bihar megye beolvadt az ekkor létrehozott Debrecen székhelyű Hajdú-Bihar megyébe, ezzel Berettyóújfalu megyeszékhely szerepe is megszűnt. Városi rangját 1978-ban kapta vissza, azóta is folyamatosan fejlődik, hazai és külföldi ismertségét többek között gyógyvizének is köszönheti.